Lawrence Block – Nyolcmillió halál
Matt Scudder kiégett exrendőr, csóró magánnyomozó tele alvilági kapcsolatokkal és alkoholproblémákkal. A józanság okozta keserű szájízt épp remegő kézzel igyekszik nem whiskyvel leöblíteni, amikor felkeresi egy prostituált, hogy segítsen neki kiszállni az emberiség egyik legősibb szakmájából. Mivel szüksége van a pénzre és semmilyen használható kifogás nem jut az eszébe, elvállalja az ügyet. A látszólag lovagias tett azonban hamar hullákat és egy megoldhatatlannak tűnő bűnügyet szabadít főhősünk nyakába.
A krimijeivel híressé vált Lawrence Block regényeit óvatosan kell kezelni. Nála sosem a cselekmény fő szála az érdekes, hanem a körítés, a környezet, amibe a szereplőit elhelyezi. Matt Scudder ezért is illik bele olyan jól a szerző által bemutatott New York, a nyolcmillió halott városának képébe. Öröm végignézni a szenvedéseit. Ami még fokozza az élvezetet, hogy az utcákon található mocsok mellett az emberekben kialakult elhidegült közöny és a mindennapi lelki gyötrelmek a történet előrehaladtával egyre kézzelfoghatóbbá válnak. Szerencsére a bűnügy felgöngyölítése itt sokkal jobb lett, mint a Bérgyilkos a célkeresztben esetén. Az ínyenceknek emellett akad még néhány feljegyezhető, frappáns idéznivaló (“Én kefélek, te nyomozol, Isten megbocsát.”), szóval a Baja – Bp – Baja vonatútra még ilyeneket.
Külön élvezet volt a könyv felénél beérkezni a kétmillió halott városába és lekövetni azt ami az óceán túloldalán is ugyanígy működik, vagyis pont hogy nem működik. Rezignált fejek, látszólag passzív agresszív emberek.
Két órát még mindenki szerelmeskedjen, aztán holnaptól törünk sok (csoki)szívet!