Almost there
“Aztán elmúlnak hosszú hónapok,
és rólad, akiért a porba rogytam,
barátaim beszélnek, hallgatok
s azt kérdezem tőlük tünődve: Hogy van?”
– Paul Géraldy: Toi et moi
Kizárólag azért ragadtam ki ezt a részletet, mert pár napja konkrétan megtörtént. És tényleg, majdnem én vagyok, ott, a sorok között.
Paul Géraldy korai szerelmes verseiből álló Te meg én című válogatáskötete tiszta, érthető képekkel szimbolizál egy szerelmet, egy kapcsolatfolyamatot. A sorai között nincs helye olyan bábeli szürrealizmusnak, amikkel én előszeretettel kooperálok. Bennem ettől fel is ébredt némi hiányérzet, de ezt ellensúlyozza a versek sajátos ritmusa. Hála Kosztolányi Dezső nagyszerű fordításának (bár hülyeségeket pofázok, mert eredeti nyelven ugye nem olvastam).
Akit esetleg érdekel, itt a mélyére leshet!