Archived entries for egoblog

A két NAGY: Google versus Apple

Mi történt körülöttem 2009-ben?

Véletlenszerű gondolatokból felépített ad hoc összegzés az elmúlt 364 napjából merítve:

- Rögtön az év egyik első napján elszívok egy szál cigit a sokkoló a hír kapcsán: Ivett és Guca külön utakon.
- A munkahelyemen még januárban beültetnek mellém egy vadidegen Angliából hazatelepült srácot, aki csodálja a monitoromra ragasztott post-it cetlikből összeállított todo listáimat. Azt mondja Robinak hívják.
- A lakótársak februárban teljesen szétszóródnak a világban, de legalább lelkesen blogolnak. Ezt látva a digitális szívem is könnybe lábad.
- A bátyám megkéri Teca kezét, így végre kipukkan az első üveg Asti Cinzano.
- Kihasználva, hogy egyedül uralom az albérletet, tartok egy céges vacsorát, amelyen tetemes mennyiségű pálinkával roncsoljuk az arcunkat. A következmények hatására többen napokig képtelenek értelmes táplálékot magukba venni, én pedig bemutatom az év legtöbbet emlegetett pucsítós pózát.
- Közel három órán át hagyjuk, hogy futószalagon rohangáljanak el mellettünk a sushi falatok és beleszeretek a wasabi ízébe, ami amúgy sima vízi torma.
- Maradva a gasztro kultúrkörnél később az Olimpia étterem olyan magasra teszi a lécet, amit azóta sem tud senki átugrani.
- Utolsó nagyszülőnként itt hagy minket anyai nagymamánk is. Néha úgy érzem határtalan szeretete még most is kísér utamon.
- Egy “hirtelen jött” pálfordulás végeredményeként úgy döntünk összeköltözünk és Gergőt is visszük magunkkal.
- Régi-új arc a fővárosban, immáron Hami is újra pesti levegőt szív a hét nagyobbik felében, Zsolti kocsijában egyre kevesebb a hely…
- Egyedüli rendszeres testmozgásként szerdánként lejárunk focizni a Margitszigetre, ami igazi felüdülés a munkahelyi sorvadás után.
- Az első nap estéjén Teo papa pizzáját majszoljuk új albérletünk parkettáján ücsörögve, fáradtan, de boldogan.
- A MarketingSzoftverek legénységével megismertetem a bajai halászlé ízét és a népünnepély hangulatát.
- Az év egyetlen igazán önfeledt hetében szanaszét pörögjük magunkat az EFOTT-on. Már nem csak nekem tűnik fel, hogy Robi egy hatalmas arc. :-)
- Elveszítjük első bajtársunkat: Petya és Ági összeházasodnak. A szertartás végére már jobban bőgök, mint a győztes színésznők az Oscar-díj átadásokon, de a lagzin már tartom magam.
- Csordogálnak a megbízások, kezdenek állandósulni a hajnali 5 órai kelések. Gerti összehúzott szemöldökkel és féltő tekintettel nyugtázza az eseményeket.
- Újabb esküvő, aminél ezúttal kicsivel fontosabb szerepkörben kell megfelelnem. Teca felveszi a Banga-Burány nevet, én meg alig iszok pár korty alkoholt az egész lakodalom alatt.
- Továbbra is imádom Budapestnek a reggeli 18-as villamos felé mutatott arcát.
- Paneltűz a szomszédban, a mélybe zuhanó, égő ablakkeret látványa felejthetetlen.
- Lassan elfogynak a kiolvasásra érdemes magyar nyelvű, szakmai könyvek és csak az asztalomon nő a belőlük épített piramis.
- Megnyit az Allee, a hozzánk legközelebb lévő pláza, szerencsére a mérgezésből bennünket kihagynak.
- Sikerül az idei év legnagyobb hóviharában nekiindulnunk közös karácsonyfát venni. Az ezüstfenyő törzsével beleírom a hóba Gerti nevét, amit 10 perc alatt teljesen befed a szakadó hóesés.
- Kihajózunk ismeretlen, új vizekre. Vitorlánkon a Blogster Média Kft. felirat virít.
- Fájdalmasan, de megállapítom, hogy a 2009-es évben többet tweeteltem, mint blogoltam.

A kreatív ötlet 8 halálneme

via Scott Campbell

Posted via email from The Bohemian Lifestream Rhapsody

Happy Monday!

Happy Monday!

Kedden este a konyhából

Match-os pontokkal gyűjtött új Chic serpenyőben forró olajon sül a holnapi ebéd, mögötte két adag rizs forr. A frissen készített erdei gyümölcsös tea még kicsit égeti a torkom, pálinkára pedig nem vágyom.
Paul Simon és Art Garfunkel ‘67-es new yorki-i koncertje áthasítja a forrásban lévő víz és pattogó olaj hangját. A máskor munkaeszközként szolgáló laptop most a konyhában, a feladatok bent várnak.

Az online tér persze bizsereg, bár a linkek, megosztások és hírek mögött a legtöbb megmondóember unalmas, vagy csak senki nem szól nekik, hogy mások leírt vagy kimondott gondolatait majmolják. Aki meg értéket teremt ugyanazt írja, amit én gondolok, csak ő ki is tudja magából azt adni.

Itt vagyunk, innen hull ránk a tél minden egyes fagyott perccel egyre közelebb.

KFC @ Westend

KFC logo
Tegnap kipróbáltuk a KFC gyorsétteremlánc kínálatát és ketten betoltunk egy Classic kosarat. Mondhatom volt pusztítás az asztalunknál rendesen.

A világbrand fejesei a PR dumájukban évtizedek óta azt mondják, hogy 11 fűszer és gyógynövény összetevőjéből, valamint egy szigorúan titkos recept alapján készítik el (”We do chicken!“) a konyhákon az ízletes sültcsirkéket. Nekem mégis ugyanolyan ízű volt mint nagynéném sütőben, olaj nélküli változata, azzal a különbséggel, hogy ez órákig megterhelte a gyomromat.

Ha a témában egy kicsit brutálisabb vizekre eveznél, hajrá!

Ritkán beteljesülő ideális péntek

Ő még álomba merülve békésen fekszik tőlem három méterre

Én nem rohanok lapátolni az internetbe a szenet, hanem otthon, csak úgy nyugisan “dolgozgatok”.

Nemsokára kávét csinálok neki, aminek az illatától lassan, még jócskán álmosan kinyitja a szemét és rám mosolyog…

Akkezdet

Vasárnap este volt és még fél óra sem telt el mióta felért az albérletébe. Bal kezével olykor a hűtőben talált Happy day mangóléért nyúlt és azt itta élvezettel annak egyliteres dobozából. Eközben a Sennheiser fejhallgatójából Akkezdet Phiai reppelték le a világot.

Ez volt az a szép idilli állapot, ami az újrakezdéshez mindenképpen megfelelőnek ítéltetett!

Blogster Podcast volume 8

Blogster Podcast volume 8 - Moving
Mozgunk. Mozdulj meg te is!
Blogster Podcast – Moving (23:38)

Blogster Podcast 08 – Moving (hallgasd meg rögtön itt az oldalon)

blogster podcast volume 08:

1. Bowery Electric – After Landing (intro)
2. Moby – Mistake
3. Switchfoot – This is your life
4. Tricky – Overcome
5. N.O.H.A. – Tu Café
6. André Herman Düne – Smalltown boy

Az együttélésről…

…egyelőre még nem tudok semmit.

Mások tapasztalatait kölcsönözve most olyannak tűnik mint egy vízbe eső, parázsló széndarab. A hazafelé zakatoló hídpillérek között legalábbis ilyennek láttam.
A lányt persze másnak, olyan tündöklő szépségvarázsnak. Aki gyakorta tükröt is tart majd felém, hogy közben a hétköznapok pillanatragasztójának szagát szívjuk ketten, cérnaszálnyi csendben.
No meg azért abban is bízom, miután egyszer a 32-es nadrágomat kihízom, hogy elég ha csak a rekeszizom rezzen és a szívzörejek csendben. Mi meg fekszünk tovább mint kiskatonák a körletben.

Állítólag az egészhez a szociális intelligenciámnak is van valami köze, de ezt majd meglátjuk.

Csütörtök este 8-tól amúgy kevesebb lesz az írott malter és több a verbális törmelék. Welcome Drink-nek “Sex on the Coach” koktél meg kattan a rablánc. Ha épp nincs más dolgod, gyere el!
Lakást avatunk.



Copyright © 2004–2009. All rights reserved.

RSS Feed. This blog is proudly powered by Wordpress and uses Modern Clix, a theme by Rodrigo Galindez.