banguli.blogster.hu

4 days left (#7)

21:14
Őszintén Beatman és Ludmilla a tavaly decemberi Tilos rádiós mixekkel megbasz fasszal, annyira. Masszív noise breakbeat hardcore bulit tolok egyedül a magam 30 négyzetméterén.
Csak fogynának azok a tételek (A 22-est nem tudom)!

17:59
Megvolt az ebéd, ami a vacsora. Vagy a vacsora, ami még ebéd. Kérem a társasági adóalapot desszertnek!

17:33
Úgy nézek ki, mint egy lelkes óvodás a rajzszakkör után. Hülye, hülye alkoholos filc!

11:43
Persze ahogy eldobom jövő héten a tételeket, rögtön foghatok kapát, kaszát, klaviatúrát, hogy beálljak szart passzírozni. Csörögnek a telefonok, minden nagyon sürgős, a láncra vert rabszolga ne sírjon, gályázzon!

10:44
A karácsony óta tartó hosszas várakozás után végre a postaládában landolt a Férfiaknak Havonta Mindenről februári száma. Elolvasom a vicceket.

9:22
Életemben először vettem ilyen női kezekbe való szövegkiemelőt.
A rózsaszín kiválóan alkalmas arra, hogy a kedvenc tételeidre smiley-t, szívecskét vagy Hello Kitty logót rajzolj.
A feketével eközben prezícen kihúzhatod azokat a sorokat és definíciókat, amiket úgy sem fogsz tudni megtanulni.
A kék színűvel meg simán rajzolhatok a szobám falára.

Ez a blogster különkiadása, 24/7. Az államvizsgázók utolsó menedéke.
This is how we rollin’!

8:59
Már nincsenek szimpla napok. A hétvége és a hétköznap összemosódni látszik. Pénteken is a Sunday feliratú zokni van rajtam. A napoknak már nem nevük csak számuk van. 4!

Én arról nem tehetek

Öt, főiskolán elkefélt óra után, leszívott aggyal hazaérve, kedélyállapot-javító célzattal leengedtem egy feles pálinkát.

Később a Spar kasszánál állva jön az sms, hogy másnak is meghoztam az életkedvét. A kosárban fekvő Carlsbergek száma rögtön megnövekedett.

Úgyhogy este kocsmát nyitok. Lesz sör, lesz kedves társaság. Egy hét múlva ilyenkor már úgyis hiányozni fognak a főiskolás évek.
A lelkiismeret meg szépen a helyén marad.

Áll a(m) vizsga

A kivégzést 2008. január 22.-én hajtja majd végre a 4-es számú ítélőbizottság. Én, aki a 8-as sorszámmal megbélyegzett halálra ítélt vagyok, előreláthatólag olyan 10-11 óra között vonulok majd be a gázkamrába.
Napokon belül mindenkitől elbúcsúzok, hogy a személyes tárgyaimat kire hagyom, arról a hagyatéki biztos mindenkit időben értesít.

Nagy szarban van, a paraszt!

Légióba kéne menni

A ma esti tanulságos példánk főhőse egy pillanatnyilag rettegésben élő srác. Történt ugyanis, hogy a főiskola utolsó, emlékezetes féléve során a szerda estéket az alkohol szentélye elé borulva töltötte. Ennek okán a csütörtök reggeleket jócskán megviselve, aznapos állapotban, és magából erős szeszszagot árasztva kezdte. A kedvence a pontban 8-kor induló Gazdasági jog tantárgy volt, melyen a piától még mindig felvidulva rendszeresen felhívta magára a tanár figyelmét. Ide képzeljünk el mindenféle és fajta beszólást és felszólalást, vitát és poénkodást.
Idővel a tanár-diák kapcsolat olyan szinteket ért ahol, ahol az előadó már sört ígért, annak fejében, ha a hallgató nevéhez illően hallgat. Nem jött be.
Késõbb erősen javasolta a francia légióba való belépést, mert szándéka szerint nem lesz hajlandó a nebulót az államvizsga esélyének közelébe sem engedni. A rémisztés utolsó lépcsőfoka pedig egy szóbeli kínzásokkal egybekötött feleltetés reményét sugallta, miközben a szimpatikus srác évfolyamtársai békésen adhatnak számot tudásukról írásban.

A történet pikantériája, hogy az a bizonyos számonkérés holnap délelőtt pontban tízkor esedékes. A srác (aki nem győzöm eléggé hangsúlyozni mennyire szimpatikus) pedig ahelyett, hogy a nagy párbajra készülne, inkább (szerda este lévén) sört iszik és ökörségeket ír a blogjába.
Szóval így vagyunk mi. Én és az Antilop!

One Step Closer

Bekötve és leadva. Egy lépéssel közelebb, hogy belőlem is diplomás maci legyen egyszer. Talán nem is olyan sokára.
Az átvétel után a könyvkötő előtt készült „spontán” pillanatképek rólam és a faroknagyobbítóról szakdolgozatomról a flickr-en.
Vár még ránk egy vizsga, egy védés és az államvizsga. Most pedig munka, mert érezhetően a tökömet szorítják…

Heaven and Hell

Ha még mindig a zen állapotát akarnám elérni, akkor a mai napi bölcsesség valahogy így szólna:
A főiskolások a szakdolgozat leadási határidejének közeledtével egyre feszültebbek és egyre több vulgáris kifejezés használatára szorítkoznak.

A bújtatott „Mindenkinek a kurva anyja!” életérzés remélem átjött! Közben a jobb vállamra telepedett gonosz kisördög azt súgja, hogy írjak egy hiánypótló, negatív kritikát a Gazdasági Intézetünk velünk és önmagukkal szemben felállított követelményeiről. Majd elkészülte után a szakdolgozatom megfelelő fejezetében lábjegyzetként helyezzem el a bejegyzés linkjét, ezzel példázva a blog szókimondásából eredõ véleményformáló erejét.

Ellenben a bal vállamon csücsülő kisangyal, féltve, hogy idő elõtt újonnan kirúgatom magamat egy felsőoktatási intézetből, inkább a downtempo muzsika ütemeit és egy dobozos sört javasol.

Hagyom még őket kicsit viaskodni.

Suckdolgozat

Na gecik, most írtam le a szakdolgozat hetedik fejezetcímét, Összefoglalás.

Annak az örök kommentelési lázban szenvedő barátnak meg boldog születésnapot! A tiszteletére este véget ér a 30 napos alkoholstop, és visszatér a sokak által annyira várt régi Bangus. Detox, fedetlen keblek, három csík kokain és a rulettgolyó. Nyami.

7

Gyorsan, amíg van rá lehetõség. Szóval!

A hét faszkorbácsdíja megosztva a Fibernet Zrt. és a Riverside Pub között kerül kiosztásra.
A hét látszólagos drámája, hogy valószínűleg nem adjuk le időben a szakdolgozatot.
A hét könnyedsége, hogy előbbi senkit sem érdekel.
A hét zenéje A Dance I said, Erick Morillo és P. Diddy előadásában, Spencer & Hill mixben.
A hét áll-le-esése, hogy a nőket továbbra sem értve, tudnak még baszott nagy meglepetéseket okozni.
A hét dilemmája, hogy fizessek, menjek és vállaljam be vagy sem.
A hét slágerterméke még mindig a Coca-Cola Light és a Cherry Coke a MacBook reményének árnyékában.

Ez pont hét volt. Pont.

Third day

Harmadik napja csapom a billentyűzetet. Harmadik napja nyomja a fülemet a törött fejhallgató. A Biblia szerint Isten a harmadik napon teremtette a növényeket, a fákat és a gyümölcsöket. Hogy addigra, mire újra este lesz és reggel, én mit alkottam az még számomra is kérdéses. Mindenesetre
Az álláspont: bizakodó
A zene: trip-hop
Ásványvíz, élelem és szükség esetén kávé: van
A kerámia diplomás maci pedig a monitor mellől figyel és kedvesen inspirál.

Tegnap mintha azt mondták volna, hogy ma szerda lesz, de napfényt akkor sem akarok látni.

Bájgúnár postáradat

A mai bejegyzésorgazmusról az És megint dühbe jövünk című nagysikerű Bud Spencer és Terence Hill film egyik részlete jut eszembe:
„Fogadjon velem 5 centben, hogy többet bírok meginni, mint maga kicsavarni!”

Az ok egyébként a hétvégére tervezett, monstre, szakdoga írás előtti kapuzárási pánik. Amiről, ha időm engedi, szólok még egy hosszabbat. Ha nem, akkor a blogster.hu szerkesztõsége ezennel nyugodt és kellemes hétvégét kíván olvasóinak!
Szevasztok pinákok és faszákok!