Hogy az átalakulás körül kialakult politikai súlyú vitasorozatról eltereljem a figyelmet, muszáj lesz némi magánéleti szennyest kiteregetnem. Ahogy a jól megbukott Római Birodalomban mondogatták Panem et circenses, azaz Kenyeret és cirkuszt a népnek!
Az alig kéthetes történések következtében ugyanis vasárnap valami randiszerű esemény egyik szereplőjének bőrébe bújok. Fogalmam sincs milyen az, amikor egy boszorkány és egy humoránál lévő tigris újra találkoznak, de ez most olyan lesz. Miután tegnap sms-ben megkaptam a találkozó pontos tér-időkoordinátáit, három dolog jutott eszembe:
1. Hogy néz ki a csaj?
2. Melyik lakásba kell majd becsöngetnem?
3. Jó lenne vinni fényképezőgépet.
Az első kettőt tudjuk be annak, hogy az előzmények már régen történtek és sötét is volt. Tudom a harmadik pont látszólag a perverz abberáltság egyik jele, de ezt én tagadom. A fantáziadúsabbak gondolhatnának arra, hogy az est folyamán egy ellazító masszázs után, melyik lány nem szeretne fotókat készíttetni a hátáról, de ez sem nyert.
Sokkal inkább a blogger szólt belőlem, aki a randevúk után az éppen aktuális partneréről egy egyáltalán nem kompromitáló, a személyiség jogokat tiszteletben tartó képet posztolhatna a blogján. Így az olvasók egy szempár, egy kéz, száj vagy hajzuhatag alapján lelkesedhetnének, hogy „Őt tartsd meg Bangus”! Másrészről pedig kiváló fokmérő, hogy az esetlegesen szívrabló csajok, mennyire lazák, bevállalósak és fogékonyak az általam felállított hülyeségekre.
További izgalmas részleteket a vasárnapról nem tudok mondani, mert a felek részéről ez tényleg egy ilyen érezzük jól magunkat happeningnek igérkezik, ahol nem próbáljuk meg a másikra erőltetni a saját szarjainkat.
Egy pohár 2005-ös bikavér és citromos, lazacos szendvics után ilyenek jutottak eszembe.
Hiába a Bangalakban mindig is tudtak élni, geci!